Voltunk, láttunk, elámultunk, fényképeztünk, buliztunk, ettünk, ittunk, sétáltunk, másztunk, örültünk... vagy ennél részletesebben kéne írni a hétvégéről?? Akit nem érdekel az most tényleg ugorjon, mert ez hosszú lesz :)

Szóval mint már említettünk a négy napos ünnep okán elhagytuk a várost, irány Madrid és környéke. Csütörtökön kissé fáradtan elindultunk (ugyanis a tűzijáték még 2 előtt is durrogott, pedig a város másik végén volt), megszereztük a bérelt kocsit és próbáltuk megtalálni Ilonát, a finn lányt, aki volt elég bátor ahhoz, hogy bevállalja, hogy négy napig összezárva velünk utazik :)

Madridba értünk kb 3kor, szállás megtalálás és gyors kávé után 5kor már az egyik nagy téren vártunk lelkesen az idegenvezetőre, hogy részt vegyünk az ifjúsági szállás által ajánlott ingyenes városnéző túrán. A csaj aki a túrát tartotta kb velünk egykorú, nagyon jófej, eredetileg ausztrál, és folyik belőle a hülyeség a storyk kapcsán :)

Megtudtunk pl olyan érdekességeket, amik nincsenek benne az útikönyvekben:
- hol lehet a legfinomabb sangriát kapni a városban? A Plaza Mayor mellett: Las Cuevas a bár neve, és náluk ez a kis figura kb olyan, mint nálunk Lúdas Matyi 
- miért mászik a fára a medve Madrid jelképében? Mert a történet szerint a piros bogyó Madrid fáin alkoholt tartalmaz, így bódultságot okoz :) A zöld bogyó ugyanazon a fán pedig józanító hatású a fáma szerint. Anitát ezek után már csak az foglalkoztatta, hogy mit jelenthet a sárga... nem tudtuk meg :(
-miért nem szabad megérinteni a színház épületét? Mert az építők nagy része meghalt, így nekünk sem lett volna biztonságos megtapogatni az ódon falakat, de Annika (idegenvezető) mesélte, hogy egyszer egy kedves túrista neki akarta lökni, h kipróbálják mi történik :)
- Miért kell megfogni a szobor fenekét? Mert szerencsét hoz... ez kb olyan, mint a Károly hídon a szobor, vagy mint Győrben a Baross úton a csónakos szobor bizonyos  (egyre fényesebb) testrésze :)
- Miért kell szilveszterkor 12 szőlőszemet megenni és egy pohár pezsgőt meginni egy perc alatt a Plaza del Sol-on, ahol több ezer ember ünnepel? Mert különben sem boldogság, sem szex nem vár az illetőre. Ennek köszönhetően január elsején tömegekkel lehet összetalálkozni akik megpróbálják "újra játszani" azt az egy percet, mert akkor épp nem voltak olyan állapotban :)
Még annyi infó, hogy a hétvégén behoztuk a lemaradást a spanyol kaják kipróbálása kapcsán, mert szinte csak itteni ételeket ettünk, végigkóstoltunk sok mindent amiről legalább halvány sejtésünk volt, h mi :) Így pl. péntek este belefutottunk egy piacba, ami kb olyan volt, mint otthon a karácsonyi vásár, volt ott mindenféle étel, mi egy pitét próbáltunk ki, ami Galícia specialitása. Határozottan kijelenthetjük, hogy finom volt :)
Szóval a túra végére sok sok izgalmas történettel gazdagabbak lettünk, röhögtünk sokat, megszerettük Annikát és eldöntöttük, hogy részt veszünk az esti közös "intézmény látogatáson" is a csapat többi tagjával. Erről bővebb infó csak mailben avagy msn-en, ide nem merek... :)

Másnap... így is, úgy is :) Úgy döntöttünk, hogy irány a környék, kicsit konkretizálva nekiindultunk északnak, és nagyon kerestünk egy kastélyt amit még a nyáron a Minimondusban kinéztem magunknak :) Jelentem megvan, gyönyörű, óriási, és érdemes volt megnézni, mert tényleg olyan, mint a mesében, de ezt majd a képek alapján mindenki látni fogja :)

Szóval a Coca Castle után hazafelé még megálltunk Segovia-ban, ahol szintén van egy-két látnivaló. A katedrális és a hangulatos utcákon kívül Segovia híres az Aquaduct-ról, ami a egy római kori vízvezeték. Óriási építmény, ma már csak kb 800 méter áll az egykor 17 km-ből, a magassága pedig 7 és 28 méter közötti helytől függően. Erről is vannak képek, tessék azt nézni, az úgyis többet mond :)

 

Madridba visszaérve teszteltük az egyik spanyol bort egy kávézóban, majd irány aludni, mert akkor már kezdtük érezni, hogy nem sokat aludtunk az előtte pár napban :)

Szombaton adtunk a kulturának. Újra Madridban sétálgattunk, reggel még esőben, de aztán szerencsére az égiek is úgy döntöttek, hogy mindenkinek jobb, ha kisüt a nap :) A királyi palotába sajna nem tudtunk bejutni a nemzeti ünnep miatt, de kivülről sétálgattunk egyet, az is vmi :) Még egyszer körbementünk a városon, tovább kóstoltuk a nemzeti ételeket, majd irány a Museo de Reina Sofia, ahol a modern kiállítás és a híres festők művei megférnek egymással. Így végignéztük az elektronika csodáit éppúgy, mint Dalí vagy Picasso képeit. Na és ha még nem lett volna elég, akkor átmentünk a Prado-ba, ott is tettünk egy rövid sétát, majd irány vacsizni. A két múzeum között még megnéztük a vasútállomást, ami azért különleges, mert egy "trópusi erdő" van benne :) Ez az a vasútállomás, ahol 2004-ben a terrortámadás miatt meghalt rengeteg ember, és azóta újra építették, próbálják kellemessé tenni. De érdekesség, hogy a vonatokhoz nem lehet eljutni, csak úgy, ha valakinek jegye van, és akkor is csak azután, hogy a repterekhez hasonlóan átvizsgálják a csomagot és átsétál a fémdetektoron.
Este még bementünk a városba, kipróbáltuk a Sidre-t, ami nemzeti ital, és különlegessége, hogy önteni a magasból kell a pohárba, hogy kimenjen belőle a soda-bicarbona. Így az üveg mellé kaptunk egy pincért is, aki megmutatta, hogy hogyan kell tölteni, majd Máté eltanulta Tőle, és innentől már simán ment minden :) Amúgy érdekes, hogy Madrid tényleg nem "alszik", egyfolytában tömeg van az utcákon, még hajnalban is rengetegen sétálnak.

Vasárnap reggeli után elhagytuk a szállást, majd Toledo felé vettük az irányt. A város gyönyörű (mondjuk a hétvége kapcsán nem tudnék olyan helyet mondani ami nem az), hangulatos közökön jutottunk el a katedrálisig, ami óriási, tekintélyt parancsoló. Kicsit kóvályogtunk még a városban, aztán elindultunk haza.

 

A haza úton egy "kicsit" megint esett az eső, de végül visszataláltunk az autó kölcsönzőhöz, majd fél 10 után hazaértünk, eldöltünk és alvás... vissza a hétköznapokba (már amennyire az itt létet annak lehet nevezni...).

Képek elérhetőek ide kattintva :) Jó szórakozást hozzá :)