...vagyis ma épp egy hónapja, hogy Valenciában tengetjük napjaink. Furcsa. Mármint ráeszmélni, hogy már ennyi idő eltelt. Egyrészről többnek tűnik, mert megszoktuk, hogy itt vagyunk, már nem furcsa a környék, ismerjük az utcákat, az egyetemet, így már nincs az az érzés, hogy még újak vagyunk itt. Másrészről hihetetlen, hogy már egy hónap eltelt, mert kevesebbnek tűnik.
Gondoltuk írunk egy rövid összegzést, hogy mi is történt velünk azóta, hogy itt vagyunk:
- kerestünk albit 40 fokban, lábunkat lejárva, kézzel lábbal magyarázva, magunkon sokat röhögve :)
- voltunk tengerparton hesszelni, barnulni, spanyolt tanulni... (bár ez utóbbiba bezavart a sok homok)
- elvégeztünk egy két hetes intenzív spanyol tanfolyamot Carmennel, melynek következtében már alakul a kommunikációnk, vagy legalábbis próbálkozunk :) és átismételve az egész spanyol igeidőrendszert már kezd tisztulni a spanyol nyelvtan
- beiratkoztunk az egyetemre - sok keverés és félreértés után, de most már aktívan tanulunk és ismerkedünk a csoporttársakkal, meg az itteni "Neptun" rendszerrel, remélve, hogy 3héttel a kezdés után végre minden tantárgy anyag elérhető lesz
- az utóbbi két hétben lelkesen - bár reggel 8kor ez a lelkesedés kisebb mértékű - járunk órákra, akár este 21:30-ig is
- rendszeresen késünk el az órákról, de itt az senkinek se tűnik fel, hiszen 15 perc késés után is még legalább 5 ember jön utánunk
- fel sem tűnik ha az ékes angol nyelvet néhány nehezen beazonosítható, időnként arcunkra mosolyt csaló spanyol kiejtéssel tarkítanak (pl. session=sisön, yoghurt=ogur, joint-venture=hoinventura :D )
- szereztünk sok ismerőst a világ minden tájáról :) szerveztünk 3 házibulit, az utolsón 47 ember préselődött be hozzánk :) ... és érezzük, hogy lesz ez még több is :D
- profik lettünk repjegy keresésben, már fejből tudjuk minden fapados légitársaság szabályzatát (+kilók, +EURÓk, csatlakozások, reptéri transzferek)... bár még mindig van hova fejlődni, tekintve, hogy egyre szünnek meg a Barcelonába érkező járatok otthonról
- átéltük az első balhét az albin belül, de jelentem megoldottuk a "különböző látásmódból adódó problémákat" :) szerencsére azért csak-csak tudunk egy nyelven beszélni, ami még egyenlőre nem a spanyol
- jártunk Alicantéban és tervezzük következő hétvégére a következő 4 napos utat :)
- ettünk finomakat, a világ minden tájáról, bár a tengeri herkentyűs dolgokat igyekezzük elkerülni :) (rántotthús és rakottkrupli forever!!!)
- megértük, hogy 1 hónappal beköltözésünk után MA megszerelték a csapokat, így már rendelkezünk meleg vízzel mindkét fürdőben és a konyhában is :)
- mosunk, főzünk, takarítunk, vasalunk, mosogatunk... kezdünk felnőni?!
- eláztunk párszor, na meg megsültünk párszor köszönhetően a változatos időjárásnak
- tudjuk hol és kitől lehet ingyen jegyeket szerezni a bulikba --> ez igenis fontos itt :)
- megtapasztaltuk hogyan kell kocsit bérelni, vezetni az itteni káoszban... egy szabály van: asszimilálódni kell!...dudálni, előzni, nyomulni
- rájöttünk, hogy itt nem furcsa ha egy szórakozóhely hajnal 4kor nyit csak ki
- megszoktuk, hogy el vagyunk csúszva 2-3 órával az otthoni időbeosztáshoz képest
- rájöttünk, hogy a metron az egyetemig senki nem nézi a jegyünket, így bliccelünk folyamatosan :) már egy csomót spóroltunk :p
Hát így most ennyi jutott eszünkbe, reméljük továbbra is nyomon követitek a blogot, ha bármi óhaj-sóhaj van, hogy miről számoljunk még be, vagy mit kellene másképp, akkor tessék írni kommentet, vagy mailt... ígérjük figyelembe vesszük :)